Vízkereszt napján ér véget a karácsonyi ünnepkör, kezdődik a farsangi időszak, ami egészen Hamvazószerdáig (idén február 10-ig) tart. Ekkor lépett színre Jézus: innen származik az Epiphania Domini, vagyis Urunk megjelenésének ünnepe elnevezés. Az ünnep neve a víz megkereszteléséből, megszenteléséből ered. A liturgikus vízszentelést ekkor végzik. Régebben szokás volt a frissen szentelt vízből haza is vinni, faluhelyen gyakran a kútba is hintettek a szentelt vízzel, így előzve meg a víz zavarossá válását.
   A szentelt vízzel ilyenkor szokás házszentelést tartani. A szertartás során a megszentelt ház ajtajára számok és három betű kerül: 20 + C + M + B + 16. De mit is jelent ez? A számok az aktuális évet jelölik; ezt nem nehéz kitalálni. A három betű jelentése: CMB = „Christus Mansionem Benedicat!”, azaz: „Krisztus áldja meg e hajlékot!” (vagy angolul „May Christ bless this dwelling!”). Később a kisded Jézus imádására napkeletről Betlehembe érkező három király nevével is azonosították a három betűt (C = Caspar (Gáspár), M = Melchior (Menyhért), B = Balthasar (Boldizsár)). Vidéken sok helyen volt hagyomány a háromkirályok járása; amikor a betlehemi csillagot egy rúdon vitte a fehérbe öltözött három király egyike. Boldizsár arcát korommal besatírozták, így jelezve szerecsen származását.