|
|
|
A cinkotai nagyicce története
|
A
cinkotai plébános a dömösi prépostságért folyamodott a királyhoz. Meg
is írta Mátyás királynak, hogy így, meg úgy, ő már eleget
plébánoskodott, a király tegye meg püspöknek. Mátyás király megüzente,
hogy püspök lehet, ha megfelel az ő három kérdésére: „Hol kel fel a
Nap? Mennyit ér a király? Mit gondol a király?” Ha ezeket a kérdéseket
megválaszolja a plébános, akkor püspök lehet, ha nem, kiveti még a
plébánosságból is. Búnak ereszkedett a plébános. Mit feleljen ő ezekre
a kérdésekre?
Odacseppent a plébánoshoz a kántor, látta, hogy a plébános igen lógatja az orrát, megkérdezte:
– Mi bántja úgy a plébános urat, hogy így búnak adta magát?
A plébános elpanaszolta, hogy járt Mátyás királlyal. Azt mondta a kántor:
– Na, ezért egy cseppet se egye magát a plébános úr! Adja ide a reverendáját, elmegyek én Mátyás királyhoz, s megfelelek neki.
A
plébános nagy vonakodva, de csak odaadta a reverendáját a kántornak, s
az megjelent a király előtt, mint cinkotai plébános. Kérdezte Mátyás
király:
– No, plébános úr, hol kel fel a Nap?
– Felségednek Budán, nekem Cinkotán – válaszolta a kántor.
– Hát aztán, mennyit érek én? – tette fel a király a második kérdést.
A kántor azt felelte:
– Huszonkilenc aranyat!
– Ugyan bizony, mért pont huszonkilencet?
–
Mikor Krisztus urunkat Júdás elárulta, harminc aranyat kapott érte. A
király nem ér annyit, mint Krisztus urunk, egy arannyal olcsóbb!
– Arra mi a válaszod, hogy mit gondolok én?
– Felséged azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig én csak a cinkotai kántor vagyok.
Megtetszett Mátyás királynak az okos beszéd. Azt mondta a kántornak:
– Na, fiam, amiért ilyen okosan feleltél a kérdéseimre, neked adom a dömösi prépostságot.
A kántor nem fogadta el, erre a király másik ajánlatott tett:
– Akkor teljesítem egy kívánságodat. Mi legyen az?
– Én azt kérem felségedtől, hogy a cinkotai icce kétszer akkora legyen, mint máshol!
Mátyás
király mindjárt elrendelte, hogy tegyék törvénybe a dolgot. Mire a
kántor hazaért, Cinkotán már kétszer akkora volt az icce, mint máshol.
Betérve a fogadóba a kántor hamar rájött, hogy bármilyen agyafúrt volt
is, Mátyás király csak megtréfálta őt: ugyanis a kétszer akkora iccének
az ára is kétszer akkora lett, mint addig volt.
A XV. században már
állt az a beszállócsárda, amely Cinkota határán, a Pest-Kerepes-Hatvan
(mai 3-as) országút mentén Cinkotai Nagyicce Fogadó néven lett ismert
(az épület - amely a Sárga Rózsa utca és a Veres Péter út sarkán állott
- 2001-ben egy mára megszűnt autókereskedés építése miatt - bontási
engedély nélkül - lebontásra került). Mátyás király vadaskertje -
Pesttől haladva a Kerepesi út bal oldalán - a mai Keleti pályaudvartól
Sashalomig húzódott. Mátyás király gyakran megfordult a fogadó
környékén, egyes utalások szerint magában a fogadóban is. Volt rá tehát
lehetőség, hogy összetalálkozzék akár a cinkotai plébánossal, akár a
kántorral, a "találkozás" nyomán született a "nagyicce" fogalma, amiről
aztán a vendéglőt elnevezték. Az icce a középkorban széles körben
használt űrmérték volt és való igaz, hogy Cinkotán kétszer akkora (1,68
liter) volt mint máshol (0,84 liter).
|
|
|
