Többi testvéremhez hasonlóan, én is gyakran zavartan kérdezem, mire jó a szenvedés, nem lett volna-e jobb egy fájdalom nélküli világ, amelyben nincsenek sánták, nincs sírás, nincsenek fogyatékosok, nem ömlik vér, nincsenek tolószékek.
Az évek múlásával egyre világosabb a válasz.
Nem. Szenvedés, könnyek, halál nélkül a világ biztosan még rondább lenne. Főképp az ember még gonoszabb, szinte sátáni.
Ha most is ilyen rossz annak súlyos keze alatt, aki sántává teszi, e lesántítás nélkül elviselhetetlen lenne.