|
|
II. JÁNOS PÁL PÁPA 2000. ÉVI JUBILEUMI KERESZTÚTJA
|
I. állomás:
Pilátus halálra ítéli Jézust
A
fenyegetés világosan érthető. E veszélyt látván Pilátus engedett és
ítélkezett. De nem a kézmosás nagyon kifejező gesztusa nélkül: ,,Én
ártatlan vagyok ennek az igaz embernek vére ontásában. Ti lássátok!''
(Mt 27, 24.) Így ítéltetett kereszthalálra Jézus, az élő Isten Fia, a
világ Megváltója. Az igazság megtagadása a történelem folyamán
mindvégig szenvedést és halált okozott. Az ártatlanoknak kellett
fizetniök az emberi képmutatásért. A közbeeső megoldások nem
elegendőek. Nem elég mosni a kezünket. Az igaz véréért való felelősség
megmarad. Emiatt imádkozott Jézus olyan forrón minden időkben élő
tanítványaiért: Atyám ,,szenteld meg őket az igazságban. A te szavad
igazság'' (Jn 17,17).
Uram, taníts meg engem hallgatni, ha igazságtalanság ér, hogy irántad
való szeretetből elviseljem a fájdalmat. Nem akarok azonnal
felfortyanni, hanem uralkodni akarok magamon. Elég lesz majd Pilátus
ítéletére gondolnom. És ha mégis szólnom kell, csak a szeretet hangján
fogok válaszolni.
Könyörgés
Krisztusunk, aki elfogadtad az igazságtalan ítéletet, add meg nekünk és
korunk minden emberének a kegyelmet, hogy hűségesek maradjunk a
igazsághoz, és ne engedd, hogy ránk és az utánunk következő
nemzedékekre rászakadjon az ártatlanok szenvedése felelősségének súlya.
Jézusunk, igazságos Bíránk, tiéd a tisztelet és a dicsőség mindörökké.
|
|
|
