|
|
|
Dr. Kerényi Lajos: Feltétel nélkül...
|
Miben hiszek? Hiszem a kinyilatkoztatást, mert Jézus mondta, Ő pedig igazolta önmagát...
Az én hitem is ajándék onnan felülről. A kérdések nélküli elfogadása
Isten és Jézus létének akkor valósulhatott meg, amikor a szülői otthon
vallásos légkörében nőhettem fel. Majd a tatai piaristák istenszeretete
mélyítette bennem a hit iránti gyermeki készségemet.
Ahogy nőttem, értelmem egyre több kérdést tett fel: Miért lehet hinni?
Hogyan lehet a hitet értelmes meghajolássá továbbfejleszteni? (Ez az
úgynevezett Obsequium rationabile.)
Istenélmények segítettek a válaszhoz. 9 éves koromban álomszerű
látomásban megjelent nekem Jézus az almásfüzitői kis sekrestyében. Az
atya helyett Ő jött be, egyenesen hozzám jött. Fogta a vastag
misekönyvet és ezt mondta: te fogsz nekem ministrálni. El nem mondható
öröm töltött el. Papi hivatás lett a látomásból. Majd következtek a
rettenetes szenvedések. Belenőttem a háborúba. Egy bombázás
megsemmisítette a házunkat. Érettségi előtt pár hónappal frontharcos
lettem, majd szovjet fogságba estem. Rengeteg golyó és bomba esett
mellém, és egy karcolás sem ért. Istenélmény volt. Mindig közelebb
kerültem Hozzá. Levédiába vittek, szénbányába (Donyeck-medence).
Néhányan 18 éves fiúk elhatároztuk, hogy megtérítjük a Szovjetuniót.
Egy írásomban így vallok erről: „Elhatároztuk, hogy Istent, Jézust
beleénekeljük az ottani ateista világba. Nyakunkba akasztottuk kis
keresztjeinket felszíni munkán. Biztosak voltunk, hogy ezáltal áttörjük
az elavult, tiltó kereteket. Oly erős volt a kereszt sugárzása, hogy
szinte kettészakadt az ateista múlt, és egyre több gyerek szaladt
hozzánk, csókolgatták a keresztet és mondogatták: Ó kröszty, ó Jézosz
Krisztos. Több őr is ugyanezt tette. Mi meg meghatódva súgtuk
egymásnak: itt van a Jóisten. Íme: istenélmény. Istenélmény számomra az
immanens világnézetek csődbejutása.
Legnagyobb élmény volt számomra az a felismerés, hogy a prófétai
jövendölések az Istállógyereken beteljesedtek. Egy nehéz szigorlaton
lett világos előttem Jézusnak ez a mondata: Ha nem hiszitek, amiket
mondok, olvassátok a régi írásokat, rólam szólnak, rajtam teljesednek
(Jn 5).
Ezen élmények végleg alkalmassá tették értelmemet, hogy a hit ajándékát
élményszerűen éljem meg. Ez már tudatos meghajolás. Takács József volt
professzorom szavaival fejezem be tanúságtételemet:
Elhinni annyit jelent: Igaznak tartani mindazt a hitigazságot, amit
Jézus mondott, ha értem, ha nem értem. És: Elfogadni az Ő cselekvési
normáit (10 parancs), ha jól esnek, ha nem, mert feltétlen bízom az
igazolt Jézusban.
|
|
|
