"Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert tekintetre méltatta szolgálója alázatosságát." Lk 1, 46-48.

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük.
A Nagyboldogasszony elnevezés egyébként "hungarikum", a Szűzanyát ezen a néven csak a magyarok illetik.
Szűz Máriát a Mennyek Királynéjaként is tiszteljük, hiszen Jézus maga mellé emelte édesanyját, így Mária testben is megdicsőült már az utolsó ítélet előtt.
Ennek előképe először az Ószövetségben található, amikor Salamon király a maga trónja mellé ülteti édesanyját: "Amikor Batseba belépett Salamon királyhoz, hogy Adonija ügyében beszéljen vele, a király fölkelt, elébe (ment), meghajolt előtte, aztán a trónjára ült; a király anyjának odatettek egy széket, s helyet foglalt a jobbján." 1 Kir 2, 19
Mária mennybevételének tisztelete az ősegyházig nyúlik vissza, de a Szent Hagyomány hivatalos részévé, dogmává csak XII. Piusz pápa tette az 1953. szeptember 8-án kelt Fulgens corona kezdetű körlevelében (bullájában). A bulla kiadása előtt a szentatya megkérte a világ összes püspökét, hogy kérdezzék meg az egyházközösségüket Mária elszenderedéséről (Dormitio sanctae Mariae). A válasz mindenütt egyformán "Hisszük!" volt. Csak ezután, hogy a több évezredes Mária tiszteletet az összes élő hívő megerősítette, tette közzé a fenti körlevelet a XII. Piusz pápa. A szentatya ebben az enciklikában hirdette meg az 1954-es Mária évet, amelyre az alábbi imát írta:

“Ó Te, aki a gonoszt és a halált legyőzted, önts belénk egy mély irtózást minden bűntől, mely a lelket undorítóvá teszi Isten előtt és a pokol rabszolgájává. Változtasd meg azok lelkét, akik gonoszat tesznek! Oltsd ki a gyűlöletet! Tompítsd a kemény erkölcsöket! Őrizd meg fiatalságunkat, a tisztaság virágait... Hass oda, hogy minden ember felfogja az isteni erények szépségét!”

A magyar nemzetnek különösen mély a Nagyboldogasszony tisztelete, hiszen Szent István királyunk a Szűzanya kezébe ajánlotta az országot. A XVIII. század elején alakult ki az a szokás hazánkban, hogy nagyobb - elsősorban vallási - ünnepeken a Boldogasszony anyánk kezdetű népének csendült fel, mint a magyarság himnusza, amelyben kérték a megváltó Jézus Krisztus édesanyját, hogy „ne feledkezzél el szegény magyarokról”. Ez egészen Kölcsey Ferenc – Erkel Ferenc megzenésített – , Himnuszának hivatalos tételéig volt így, de a népének ma is gyakran és lelkesen szólal meg kérő imaként a magyar katolikus hívek ajkán.