|
|
SZENT
KERESZTI ÜZENETEK
2009.
MÁRCIUS
|
|
Hamarosan
elkészül az orgonánk!
Ezek ellenére sem tudunk összeszedni annyi pénzt,
hogy a rezsire elegendő legyen, nem is beszélve arról,
hogy a misék alatt nem kell fagyoskodnunk, mert a templomban
fűtűnk. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy akkor
mégis hogyan tudunk működni, hogyan tudjuk fenntartani
magunkat. Kedves Testvérek! A hiányainkat csakis az
urnatemetők eladásából és a megnyert
pályázatokból tudjuk fedezni
(pályázatok nem mindig vannak, és nem mindig mi
kapjuk meg a kért összeget)!
Azt gondolom, hogy ez úgy lenne helyes, ha a
perselypénzekből tudnánk fedezni a
plébániánk fenntartásához
szükséges költségeket, és a
máshonnan származó bevételeket a
felújításokra lehetne fordítani!
Ezért kérem a Kedves Híveket, akik a
plébániánk sorsát a
szívükön viselik, és megengedhetik maguknak,
hogy anyagi körülményeikhez mérten
segítsék a templomunk működését
és az orgonánk felújítását!
Természetesen továbbra is köszönetet mondunk
azoknak a testvéreknek, akik név nélkül vagy
éppen orgonasíp adományozásával
már támogatták orgonánk
megépülését. És köszönet
illeti azokat is, akik a plébánia
számlájára fizetnek be kisebb-nagyobb
összegeket, mert ezek nagyon sokat jelentenek a
hóvégi elszámoláskor.
Kedves Testvérek! A sípok
adományozását azért kezdtük el, hogy
az orgonát mindenki magáénak érezze,
és ezzel az ötlettel hamarabb tudjuk rendezni
adósságainkat. Eddig kb. 400 db síp talált
gazdára, de ez az utóbbi időben kicsit megállt.
Az
orgonánkat nem az atyáknak, hanem saját
magunknak, gyermekeinknek és unokáinknak
építjük. Úgy gondolom, büszkék
leszünk rá, amikor a gyermekeinknek, unokánknak
meséljük, hogy ezt az orgonát igen nehéz
időben közösen, összefogva, a mi
adományainkból tudtuk felépíteni! A
Jóisten áldását kérem mindazokra,
akik segítik a munkánkat fáradozásaikkal,
anyagiakkal és imáikkal! Nagy szükségünk
van
mindegyikre!
Köszönettel, hálával és tisztelettel:
Veres Zoltán
|
|
|
