Egy másik érdekes út a teremtett vagy teremtetlen Korán kérdése. Az
iszlám racionalistái számára a Korán teremtett, azaz történeti,
időbeli, nem örök. A szigorú, ortodox felfogás szerint azonban a Korán
az öröktől fogva létező teremtetlen Isten Igéje. Ebben az az állítás
rejlik, hogy az örök Isten mellett létezik az ő örök Igéje. Végső soron
kicsit ugyanezt mondja a kereszténység is: „Kezdetben volt az Ige, és
az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige” (Jn 1,1). Kezdetben
Istennél volt, és az Ige testté lett. Alkalmazzuk ezt az iszlámra.
Kezdetben volt az Isten és az ő teremtetlen Igéje nála volt, és ez az
Ige, amely testté lett Jézusban, könyvvé lett a Koránban. Értik? A
Jézusban megtestesült örök Ige egy könyvben megtestesült örök Ige. A
muzulmánok ugyanolyan hódolattal vesznek körül egy könyvet, amit
Koránnak hívnak, mint a keresztények a megtestesült örök Igét, akit
Jézus Krisztusnak hívnak. Íme a különbségek a két vallás között és a
lehetséges átjárók egymás megértéséhez. Ennyit a Szentháromság
misztériumáról, amelyet még mélyebben is ki lehetne fejteni.
Térjünk most rá a második szempontra, a megtestesülésre. A
megtestesülés, hogy Isten emberré lesz, botrány az iszlám számára.
Mégpedig több okból. Az Isten örök, márpedig a megtestesülés időbeli
Isten, behatárolva az időben, aki Augustus császár uralkodása alatt
születik, Poncius Pilátus idejében meghal, harminchárom évesen. Egy
emberi élet. Hogyan akarhatjuk, hogy az örök Isten időbeli Istenné
tudjon válni? Történelmi Istenné. Ellentmondás. Második ellentmondás a
végtelen Isten. Határok nélkül. A végtelen Isten végessé válik,
korlátozottá. Magzat, gyermek, názáreti gyermek, hús-vér férfi, mint
önök vagy én, alávetve az emberi körülményeknek. Ellentmondás.
|
