|
|
|
Ünnepi intertjú a 84 éves Lajos atyával
|
"Belépve a kórtermekbe csak annyit mondok betegeimnek: Lajos atya vagyok! Jézust hordozom! Üdvözli önöket!"
- Hogyan alakult ki ez a "hivatásod"?
Úgy,
hogy nekem mindig érdekesek voltak a halottak, kisgyerekként először
féltem tőlük, aztán a fronton annyi halottat láttam, hogy az őrület...
meg aztán állandó halálveszélyben is voltunk ott. S később, amikor pap
lettem a Krisztinavárosban, egyszer hívtak, hogy menjek az Onkológiára
egy beteghez, s akkor az Úristen valahogy észrevetette velem, hogy azon
a betegen kívül más súlyos beteg is van abban, és a szomszéd, illetve a
környező kórtermekben. Amikor következőnek mentem meglátogatni,
akkor már benyitottam a szomszéd szobába is, meglátogattam más
betegeket is, aztán a környező szobákba is benyitottam, szép lassan
egyre több és több helyre. Jöttek aztán persze már más kórházak is,
jelenleg 9 kórházban látogatom a betegeket rendszeresen. Mindenhova
megyek, szépen sorban. Körülbelül 25 kórházban jártam az 50 év alatt.
Rendszeresen megyek, ha hívnak, ha nem.
Beköszönök a kórtermekbe,
beszélgetésekre jövök, nem pedig az van, hogy "gyónjál meg",
"áldozzál", szó se róla, mert akkor aztán megijednek, nem jönnek oda
hozzám. Egyszerűen csak megjelenítem a természetfölöttit, mert belépve
a kórtermekbe csak annyit mondok, hogy "Lajos atya vagyok! Jézus
üdvözli önöket!", az pedig a már a természetfölötti megjelnítése. És
akkor ennek hallatlan hatása van, a betegekből izgalom tör elő, van aki
örül, van aki mérgelődik, és van aki beszélgetni akar... Mert mindenkit
érdekel az Isten, hiszen a maga képére teremtett minket, s nyugtalan a
szívünk, amíg Benne meg nem nyugszik.
Olyan szépen mondja Ady Endre
"Álmom: az Isten" című versében: "Nem bírom már harcom vitézül, /
Megtelek Isten-szerelemmel: / Szeret kibékülni az ember, / Mikor halni
készül." Meg még egy van, azt mondja, hogy "az ember Istenhez hanyatló
árnyék". Ezek a legnagyobb Isten-élmények, a betegek közötti csodák,
megtérések és a többi. És hát a másik nagy Isten-élmény az ifjúságnak a
mérhetetlen vágyódása Isten után.
Ebből alakult ki aztán a két,
hatalmas, most már európai hírű mozgalom. 35 éve kezdtük el Nagymarost,
amely egyre inkább virágzik, és 28 éve pedig Egerszalókot, amely 4
napos nyári sátortábor, hihetetlen vonzó erővel és kegyelmi erők
kínálásával kerül nyaranta megrendezésre.
-
Évről évre ifjúsági találkozókat szervezel, tanítasz a Margit
Gimnáziumban, amely mint mondod "piarista fiókiskola", ugyanakkor
plébániádon a hittanóráidra is számtalan fiatal jár. Milyennek látod a
mai fiatalságot?
Nagyon fertőzött. Tele vannak vírusokkal,
ezeknek a túlhaladott siralmas világnézeteknek a vírusaival. Ilyen az
ateizmus. Tilos volt beszélni Jézusról, Istenről az iskolákban... a
szülőket pedig megbüntették, ha gyermekeiknek Jézusról beszéltek.
- S ebben a közegben felnőtt egy generáció.
Sajnos
három generáció. És még az is bántotta őket, hogy a "Krisztus előtt" és
a "Krisztus után" fogalmakat használtunk a történelmi adatok
idézésekor, ezért bevezették az "i.e." és "i.u." mozaikszavakat, hogy
még Krisztus nevét se kelljen, ne lehessen használni sem az iskolákban,
sem a tudományos életben. Az erkölcsök is szép lassan leromlottak, mert
Nyugatról a sok métely és moslék özönlik be. Ezért is gondolom, hogy
kellett, mert szükséges egy új, jó médiatörvény, amelyet utálnak, akik
ebből élnek. A médiában napjainkban fő témakör az agresszivitás és az
erotika. Csak meg kell nézni egy híradót vagy egy esti műsort, hiányzik
belőle a szép, a jó. Ezen a téren is a legnagyobb pusztítást a laza
szexualitás jelenti, mert ha itt megfertőződnek a fiatalok, akkor az
genetilkailag is degeneráltságot idéz elő.
|
|
|
