|
|
|
Kerényi Lajos: Őrhelyedet el ne hagyd!
|
Jézus
isteni körültekintéssel alapította meg első kisded nyáját, melyben a 12
apostol volt a juhok közössége. Vigyázta, tanítgatta és nagyon szerette
övéit. Egy közülük mégis elromlott. Végül kevés pénzért elárulta őt.
Elgondolkoztató, vajon a nem pásztor, a farkas, vagy a béres hol,
hogyan ragadta el? Mit adott, mit ígért neki? Mi volt jobb számára,
mint az isteni tisztán látás, az örök bontakozás ígérete. Az biztos,
hogy a pénz rabja lett. Talán ivott is, tisztátalan örömök vették el az
eszét, netán hatalmat, jó beosztást ígértek neki. Végül mindenre
hajlandó lett. Nem volt többé előtte semmi szent. Majd el kezdett
félni. Természetes következmény ez a sok megalkuvás után. Hiszen a
lelkiismeret valahol magának Istennek igen érzékeny szeizmográfiája.
Ideig óráig el lehet hallgattatni, hogy aztán az éjszakák idején elemi
erővel előtörjön. Előbb igazolni akarta magát. Szinte bosszút áll
Jézuson, mert vádló szemekkel nézett rá. Látta minden szégyenét. "Meg
kell halnia ennek a legkíváncsibbnak - mondogatta Nietzsche
Zarathustrájában megjelenítve zseniálisan. Júdás nem tudott kitérni a
rajta nyugvó jézusi tekintet elől. Ki kell oltani ezt a tekintetet,
hogy ő maga szabad legyen. Ilyen szabadsággal nem lehet élni. Hát
felakasztotta magát.
Mai elmélkedésünk mottójául ezt választanám: Ne félj, légy bátor és ne hagyd el őrhelyedet.
Az
apostolok féltek a szörnyű órán, de nem csomagoltak el. Együtt
maradtak. Tamás kiszakadt közülük. Elkóborolt. Meg is sínylette.
Vajon
milyen kísértések leselkednek azokra, akik az őrhelyüket elhagyják?
Elgyávulás. Megfutamodás attól, ami szent, ami magasztos, az ősbizalom
megtorpanása, megsebződése. Hatalom és pénzhez jutás akár bármi áron
is. Ezért képes elhagyni Istent, igaz utat, becsületet. Előbb-utóbb
megbízhatatlanná válik. A szép latin közmondás ezt így mondja: aliud
stans, aliud sedens loquitur: mást beszél állva, mást beszél ülve.
Lassan lekopnak a finom érzékelő adottságok. Kozmopolitává
alacsonyodik, hiszen már nem érdekli sem a család, sem a haza. József
Attila megrendítően énekel erről a lelkületről: "Nincsen apám, se
anyám, se Istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se
szeretőm." (Tiszta szívvel)
Elmagányosodás, gyökértelenné válás ez.
Őrhelyedet el ne hagyd! Melyek a mi őrhelyeink?
1./ Az a szellemi értékvilág, melyhez tiszta szándékkal, szívből csatlakozunk.
Mi
magyarok immár több mint ezer éve elköteleztük magunkat Jézushoz és
Szűz Máriához, vagyis a természetfeletti világhoz. Őrhely a hit. Nekünk
az ősi apostoli, péteri, keresztény hit. Szent Istvánnak köszönjük. Ez
a nemzeti közösség az igazi Jópásztor által védett és rendezett akol.
|
|
|
