Verona (a város fényképe itt látható) - "urbs nobilissima" (legnemesebb város) - a Pó-síkság kereskedelmi útvonalainak találkozási pontjánál épült, az Adige folyó kanyarulatánál, a Garda-tó közelében fekszik, Veneto régió központja. Alapításáról nincsenek információink, azt tudjuk, hogy a Pó völgyének meghódítása után Verona a rómaiaké lett Kr. e. 300 körül. Római kolóniává Kr. e. 89-ben vált, a municipium rangot azonban később, Kr. e. 49-ben szerezte meg, bár Kr. e. 59-ben már római előjogokra tett szert. A városban született a híres római költő, Catullus.
Theodorik híres gót király a város elfoglalása után (Kr.u. 489) itt építette fel palotáját.
A város fénykora a XIII. század közepén köszöntött be a Scaliger család hatalomra kerülésével. Az uralmuk alatt épült gótikus épületek a mai napig meghatározzák a városképet. A Scaligerek pártfogoltjaként egy ideig Dante is Veronában élt. Verona hatalmára féltékeny rivális városok, különösen Firenze és Velence szövetsége azonban megtöri a Scaligerek hatalmát. A dinasztia utolsó képviselője, Antonio della Scala 1387-ben menekülni kénytelen a városból. A Visconti és a Carrara család rövid uralkodása után, 1405-ben elkezdődik Velence négy évszázados dominanciája, ettől kezdve Verona sorsa összefonódik Velence történetével.
Verona leghíresebb római kori emléke a Verona legszebb terét, a Piazza Bra nagy részét elfoglaló igen jó állapotban megmaradt amfiteátrum (képet itt találnak róla), amelyet nagyságban csak a római előz meg. Az arénát Kr.u. 30-ban emelték: 139 méter hosszú, 110 méter széles, és 44 soros márvány ülései révén 25000 néző befogadására alkalmas.
A Teatro Romano (képe itt tekinthető meg), a római színház a Kr.e. I. században épült. Szintén a város ókori emlékei közé tartozik a Porta dei Leoni, azaz a római kapu. Az itt látható szarkofág-fedélre vésett oroszlánokról (leoni) kapta nevét. A régi városfal, melynek téglái látszanak, a Kr.e. I. századból, fehér mészkőborítása a Kr.u. I. századból való.
Ehhez közel található a Porta dei Borsari, amely egy árkád a Corso Porta Borsari végénél. Valójában ez a III. századi római városfal maradványa. A rajta lévő felirat: a Kr. u. 245-ös dátum, és a várost Colonia Verona Augustaként említi. A kapu alatt húzódó útszakasz az eredeti, Rómából kinduló Via Sacra. Az Adige folyó felett húzódó Ponte Pietra I. században épített római híd, amely ma is alkalmas a közlekedésre.